Olajcsere menete

Megosztás

Az autónkhoz kapott “Kezelési útmutató” vagy a “Szervízkönyv” (alább: könyvek) általában kitér az olajcsere intervallumokra, és egy másik oldalon az intervallumot befolyásoló tényezőkre. A cikkben áttekintjük azt is, hogy melyek ezek a befolyásoló tényezők néhány megjegyzéssel kiegészítve.

Az olajcsere menete

Az alábbiakban röviden ismertetjük az olajcsere folyamatát lépésről lépésre.

  1. Emeljük meg az autót, vagy másszunk az autó alá, és közelítsük meg egy akna felől.
  2. Készítsük a kiömlőnyílás alá azt az edényt vagy kannát, amibe le fogjuk engedni az olajat.
  3. Lazítsuk meg az olajbeömlő nyílás kupakját. Ennek a lépésnek az elmulasztása esetén a kifolyó olaj vákuumot generál a motorban, így nem csak lassabban folyik le a motorolaj, de egy része bent is maradhat a motorban.
  4. Ha eddig még nem tettük meg, húzzunk kesztyűt, és lazítsuk meg, majd tekerjük ki az olajleeresztő csavart.
  5. Az olaj nagy része néhány perc alatt kifolyik, de az a tapasztalat, hogy bizonyos motortípusoknál akár másfél óra elteltével is csöpög az olaj, ezért érdemes minél hosszabb ideig várni az olajleeresztéssel. A régi olajat leadhatjuk pl. MOL-kúton.
  6. Mindenképp húzzunk hőálló kesztyűt a következő művelet előtt! Vegyük ki az olajszűrőt. Minden olajcsere során cseréljük a szűrőt. Lehet, hogy az olajszűrőt nehéz levenni, mert ráég a motorblokkra. Ilyenkor olajszűrő fogót érdemes használni.
  7. Az új olajszűrő behelyezése előtt tisztítsuk meg a tömítőgyűrű helyét. Ha az olajszűrő gyárilag nincs előkenve, akkor kenjük be a beöntendő motorolajjal.
  8. Csavarjuk be az olajszűrőt ütközésig, majd az olajszűrőn található előírás szerint húzzuk meg, hogy a tömítés megfelelően zárjon!
  9. Ezután szereljük vissza az olajleeresztő csavart miután megtisztítottuk annak környezetét.
  10. Helyezzünk tölcsért az olajbetöltő nyílásba, majd öntsük be a friss motorolajat. A motorolajat az előírt jelzésig töltsük fel, és ha megvagyunk vele, tegyük vissza az olajbetöltő nyílás sapkáját. Előfordulhat, hogy a motorblokkon 2 beöntő nyílást is találunk. Bizonyos gyártók gondoskodnak arról, hogy különböző motortér kialakítások esetén is könnyen hozzáférjünk a betöltő nyíláshoz.

Az olajcserét követően nincs más dolgunk, mint beindítani a motort, és megfigyelni, hogy a műszerfalon elalszik az olajnyomás visszajelző. Miután rövid ideig járattuk a motort, állítsuk le és 10 perc múlva ellenőrizzük az olajszintet. Szükség esetén ismét töltsünk bele olajat! Az ellenőrzések körébe tartozik az olajszűrő és az olajleeresztő csavar tömítettségének ellenőrzése is. Ha úgy látjuk húzzuk meg őket ismét.

olajcsere gyakori kérdések

Olajcsere gyakori kérdések

Olajcsere hidegen vagy melegen?

Az olajcserét üzemmeleg motornál kell elvégezni, ellenkező esetben letapadhat a régi olaj a motor belső falán, és nem tudjuk maradéktalanul kicserélni a régi olajat.

Olajszűrő meghúzása

Az olajszűrőt először érdemes kézzel meghúzni, és csak akkor nyúlni speciális szerszámhoz, ha másképp nem megy. Ha a szűrön utasítás olvasható a meghúzási nyomatékkal kapcsolatban, akkor tartsa be azt.

Olajleeresztő csavar kiszedése

Ha nem lehet kiszedni az olaj leeresztő csavart, mert szétment a csavar feje, akkor van erre célszerszám: az úgynevezett sérültfejű csavarkiszedő. Ezek különféle méretű, speciális acélból készült dugókulcsok, amelyek úgy nyitják meg az elnyíródott csavarfejet, hogy belekapaszkodnak a sima csavarfejbe. Ha sérült, berohadt a csavar, keressen minket bizalommal.

Olajcsere mennyi km után?

A mai autók nagy része már úgy készül, hogy a motor képes 20-30 ezer kilométert is megtenni két olajcsere között anélkül, hogy károsodna a motor. Az olajcsere idejének meghatározásakor normál használatot feltételezünk, és megjegyezzük, hogy a távol-keleti autóknál ez az olajcsere periódus inkább közelebb áll a 15 ezer km-hez.

Az elsődleges kiindulási alap a gyártó kézikönyve, amelyet az autóhoz kapott. Az autó kézikönyvében feltüntetett olajcsere intervallum csak akkor érvényes, ha egyrészt rendszeresen használja az autót, és olyan olajat öntött bele, ami a kézikönyvben szerepel.

Sokszor felmerülő kérdés, hogy az olajcsere mikor esedékes. A nálunk rendszeresen szervizelt autóknál javaslatot teszünk az olajcsere periódusra, de általánosságban igaz, hogy sokkal többet veszíthetünk egy esetlegesen elkésett olajcserével (más alkatrészek tönkremenetele miatt), mint amennyi többletköltséget jelent az előrehozott olajcsere.

Túltöltött motorolaj leszívása

Ha az olajszint a maximum felett van, akkor a túl sok motorolaj ugyan nem növeli a motornyomást, de okozhat gondot a karterszellőzésben. Túltöltöttem a motorolajat, vagy rossz olaj van az autóban, mit tegyek? A túltöltött motorolaj leszívására van célszerszám. Ha nem boldogul, szívesen segítünk.

Ebben a cikkünkben részletesen kifejtjük a túltöltött motorolaj jeleit, az ebből adódó problémákat és a leszívás módját: Túltöltött motorolaj leszívása, jelei, problémák

Kevés motorolaj jelei

A motorolaj fizikai és kémiai jellemzői idővel megváltoznak a használat során. Ha a viszkozitása romlik, a motor kopogása és zajosabb motorhang hallható. A motorolaj elégtelen működése főleg a motor hidegindítása során okoz gondot a megnövekedett kopás miatt.

Olajcsere után hangosabb a motor

Az olajcsere utáni kopogást okozhatja nem odavaló szűrő alkalmazása, nem megfelelő behelyezése, vagy túl kevés olaj beöntése. Olyan is előfordulhat, hogy csak egy ideig hallható a kopogás, ilyenkor valószínűleg a hidraulikus szelepemelő (köznapi nevén a „hidrotőke”) kap egy kicsit később olajat, mint a többi alkatrész, ezzel nem kell foglalkozni.

Motorolaj utántöltés más olajjal

Gyakran halljuk azoktól, akik házilag cserélnek olajat, hogy hogyan válasszon motorolajat. Egyáltalán nem előírás, hogy csakis pontosan olyan olajat önthetünk be az autónkba, mint ami elő van írva az autó kézikönyvében. Az viszont fontos, hogy a másik olaj műszaki paramétereiben legalább olyan jó legyen, mint az előírt olaj. Ha nem biztos ebben, kérje szakember tanácsát!

Új autó első olajcsere

Azt szoktuk mondani, hogy ha tudomásunk van arról, hogy az új autó pl. 2 évet állt a szalonban, akkor érdemes lecserélni az olajat. Szintén régebben volt gyakorlat az első 1000 km utáni autó bejáratási olajcsere. A mai autóknál a gyártási technológia már lehetővé teszi, hogy ne kelljen lecserélni az olajat, csupán a normál előírás szerinti olajcsere intervallum szerint.

Mitől eheti az autó az olajat?

Ha a motorból idővel eltűnik az olaj, akkor mindenképpen forduljunk autószerelőhöz. Mennyi olajat fogyaszthat az autó? A turbó eszi az olajat? Olajlehúzó gyűrű hiba? Úgy eszi az olajat, hogy nem füstöl? Sokféle kérdéssel, jelenséggel találkozunk. Fel kell tárni a hiba okát, mert minden eset egyedi! Az olajlehúzó vagy kompressziós gyűrűk kopása vezethet megnövekedett olajfogyasztáshoz. Megeshet, hogy a megnyúlt vezérműlánc okozta vezérlési hiba is gondot okoz.

A hidegindítások száma

A motor és a motorolaj élettartama szempontjából egyaránt az egyik legkritikusabb fázis a hidegindítás. A hideg hengerfalon a benzin egy (a korszerű motoroknál egyre kisebb) része kicsapódik, lemossa a kenőfilmet és az olajba jutva csökkenti annak viszkozitását. Üzem közben az olajhőmérséklet emelkedésével a benzin nagy része kipárolog, de 5%-os, gyakori hidegindításoknál és régebbi konstrukciójú motorokban akár 10%-os benzintartalom még így is előfordulhat a motorolajban. Benzinmotoroknál gyakori városi forgalomban az olaj ritkán éri el a lekondenzált benzin elpárolgásához szükséges hőmérsékletet, így megnő a viszkozitás csökkenés veszélye.

A gépjárműmotorok bizonyos kedvezőtlen üzemviszonyait a korszerű motorolajok sem mindig tudják kompenzálni. Így a motor elindításakor és leállításakor megszakad a kenőanyagfilm. Ez az egyik legfontosabb, kopást befolyásoló tényező! Ekkor az elmozduló dugattyú és gyűrűi közvetlenül a hengerfallal érintkeznek. Az alsó és a felső holtponton a mozgásirány megváltozásakor a dugattyú kenése nem kielégítő. Az ilyen úgynevezett vegyes súrlódás esetén az olajfilm megszakadhat, és fém a fémen mozdul el, ezért fokozódik a kopás. Ezért fontos a megfelelő viszkozitású olaj használata.

A könyvekben “Gyakori rövid utak” néven említik gyakorlatilag a városi használatot. Reggel munkahelyre be (3-7 km), este hazafelé bevásárlás, majd hazaérkezés. Mentünk 10-15 km-t, háromszori hidegindítással. Ismerős? :S

A környezeti hőmérséklet

A motorolajok hosszú láncú CxHy molekulái a többszörösen telítetlen kötések miatt különösen érzékenyek az oxidációra, másképp fogalmazva az öregedésre. Az öregedési folyamat során savak és nagyrészt az olajban nem oldódó lerakódások képződnek, amelyek láncreakciószerűen felgyorsítják a folyamatot. Az öregedés sebességét a hőmérséklet, az olaj víz-, vas- és réztartalma katalizátorként képes felgyorsítani.

A nyári üzemeltetés jellegzetességei: a motor hűtőrendszere optimális esetben a szabályozási tartományban tartja a motor alkatrészeinek és az olajnak a hőmérsékletét. Ezért elsődleges, hogy a hűtőrendszer kifogástalan állapotban legyen a meleg évszak beálltakor (termosztát, takarólemezek, légszűrő).

Ezt kiegészíteném annyival, hogy a meleg (hőség) nem káros (megfelelő hűtés esetén), de a hideg, az rendesen csökkenti az olaj élettartamát. Ezért is emelik ki a könyvek a “Rendkívül hideg idő”-t, de már a 0 fok alatti indításokkal is sokkal hamarabb öregszik az olaj, mint egyébként.

A motor elhasználtsága (inkább tömítettsége)

A legjobb motorolajokkal feltöltött gyári motorok sem garantálnak teljes mértékű tömítettséget, ezért az égéstermék bizonyos hányada (1-1.5%) az új motorokban is lekerül az olajtérbe. Az égéstermék vizet és savas alkotórészeket is tartalmaz, amelyek a fent leírtak szerint gyorsítják az öregedést. Az elhasznált motoroknál a rosszabb tömítettség miatt több égéstermék jut az olajtérbe, így az olaj öregedése gyorsabb, mint egy jó műszaki állapotú motornál. Az elhasznált dízelmotoroknál az égéstermékként az olajtérbe jutó korom az olaj besűrűsödéséhez, vagyis a viszkozitás emelkedéséhez vezethet.

Növeli az olaj viszkozitását a kopadékkal, külső szennyeződéssel (por), a tüzelőanyag elégésekor keletkező korommal való szennyeződés. A rossz állapotú motorok esetében a túlmelegedés és az égéstér rossz tömítettsége miatt (kopott dugattyúgyűrűk, dugattyúk és hengerek) fokozott a veszélye.

Szintén a viszkozitás növekedéséhez vezet az olajoxidáció és az olajbomlás termékei, amennyiben a szűrőrendszer telítődés miatt az olajat már nem tudja megtisztítani. A motorolajban savas anyagok keletkeznek, amit az adalékok egy része közömbösíteni hivatott. Ezt a savközömbösítő tulajdonságot a TBN (teljes bázisszám) mérőszámmal jellemzik. Ha a bázikus adaléktartalom kimerül, a savas égéstermékek az olajtérben belső korróziós kopást okozhatnak. A motorolaj tisztítóhatásának lecsökkenésével pedig megindul a bomlástermékek lerakódása a dugattyún és a gyűrűhoronyban, ami már közvetlen üzemzavart idézhet elő.

Ez egy nagyon fontos pont és szorosan összefügg a gyakori rövid utas használattal. Az olajba bekerül mindenféle anyag (üzemanyag, víz, korom, stb.), amire jellemzően fel is vannak készítve a motorolajok -üzemanyag és víz esetében egy bizonyos határig, korom esetében az olajszűrő korlátaiig-, de ha a motor nem éri el az üzemi hőmérsékletét, valamint nincs fordulaton használva (dugóban araszolás), akkor esély nincs arra, hogy ezek a “szennyeződések” (üzemanyag és víz) onnan kikerüljenek. Márpedig ha maradnak, akkor hígul és savasodik az olaj, ergo folyamatosan veszít a kenőképességéből, miközben “zaccossá” válik a koromtól és egyéb szennyeződésektől.

A keverékképzés pontossága

A benzinmotorokban az ideálisnál dúsabb üzemanyag-levegő keverék a hidegindításnál leírtak szerint az olajat benzinnel dúsítja, ami felgyorsítja a viszkozitás csökkenését. Az ideálisnál szegényebb keverék égésekor megnő az égéstermék NOx tartalma, ami az olajtérbe kerülve olajban nem oldódó lerakódásokat, illetve az adalékokat romboló savakat képződéséhez vezet. A dízelmotoroknál az ideálisnál alacsonyabb légfelesleg megnöveli az égéstermék koromtartalmát, ami az olaj besűrűsödéséhez vezet.

Tüzelőanyag (benzin, gázolaj) bejutása. Télen ez a hidegindító berendezés gyakori működése miatt természetes jelenség, és éppen az alacsony környezeti hőmérséklet miatt általában nem okoz gondot. Tartós üzemelés során, az üzemhőmérsékletre felmelegedett motorolajból a tüzelőanyag elpárolog és a kartergáz-visszavezető rendszeren keresztül a hengerekbe jut. Nyáron a tüzelőanyag jelentős mennyiségű bejutása mindenképpen keverékképzési és/vagy égési rendellenességre utal, és motorolaj viszkozitásának lecsökkenése miatt fokozott kopást idéz elő.

No, ez a pont nem jellemző a basic user által használt autóra, melyekben “szabályozott katalizátor” (pfffff) dolgozik. Szóval, ott a lambda rögtön visszajelez az ECU-nak, az meg változtat az injektorok nyitási idején, ergo sem szegény, sem dús nem lesz az üzemanyag… talán. Idősebb (karburátoros), vagy chip-tuningolt autókra viszont fokozottan érvényes lehet a fenti néhány sor.

Az üzemanyag minősége

Az üzemanyagban lévő foszforral és kénnel az égési folyamat során korrozív, savas hatású égéstermékek keletkeznek, amelyek az olajtérbe jutva felgyorsítják az olaj öregedését.

Az ólmozatlan motorbenzinek hajlamosak az ún. feketeiszap képződésre, ez lerakódik az olajteknőben, az olajjáratokban, kenés elégtelenséghez, túlmelegedéshez vezet. Az SG, SH (ACEA A2/96) olajok hatásos védelmet nyújtanak ezen lerakódások ellen.
(kén 10 ppm alatt van az üzemanyagokban)

Vezetési stílus

Tartósan magas terhelés, forszírozott vezetési stílus, a motor túlmelegedése felgyorsítja az öregedést, az ebből kifolyólag képződő lerakódások az olaj besűrűsödését okozhatják.

Az olajnyomás-visszajelző lámpa pislákolása is felhívhatja a figyelmet az olaj felhígulásásra, főleg hosszabb nagy sebességű menetek (pl. pálya) utáni megálláskor, lassításkor, mikor visszaesik a fordulat. Ekkor egyrészt az olajpumpa szívóereje csökken, az olaj kifolyik a kerekei közül, másrészt a ventillátor kevéssé hűti a motort és az olajat alacsony fordulaton. Ha valakinél előfordul, célszerű lehet magasabb melegoldali viszkozitású olajra váltania. Hasonló jelenség játszódik le megálláskor, amikor a felhevült olaj keringése leáll. Ekkor teljes mértékben átveszi a motortér homérsékletét, azaz felmelegszik saját üzemi hőfoka fölé, hiszen nincsen hűtése. Ezért is terheli nagyon a sok megállítás az olajat.

Mindkét állítás igaz, bár elsőre egymásnak ellentmondanak, ezért egy kis magyarázatra szorul a kérdés, hogy most akkor sűrűsödik, avagy folyóssá válik az olaj? Ha csökken a kenőképesség, akkor nő a szilárd részecskék száma az olajban -mivel a súrlódó felületek jobban kopnak-, tehát “sűrű” lesz, a részecskéktől és lerakódásoktól, de folyóssá válik a viszkozitási képesség elvesztésétől. Talán így már könnyebben elképzelhetjük azt a folyós, de szilárd részecskékben gazdag, fekete löttyöt, ami motorolaj gyanánt kering a rendszerben.

A legelső pontban említett városi használatot a basic user úgy próbálja kompenzálni, hogy hétvégén meghajtja az autót (pl. M7-en, a telekig 170-nel). Régen azt mondták, ki kell égetni a kipufogót… ha már adtunk az olajnak a dugózással, akkor adjunk neki hőterheléssel is, hadd hulljon a férgese. Persze egészen sok autó bírja a tartósan magas tempót, csak jellemzően pont azok tulajdonosai nem rohannak ennyire.

A könyvek kiemelik még a sáros-poros utakat is, de mivel az olaj a légszűrő utáni levegőt kapja, ettől kevésbé aggódnék. Ja, de! Mégis: egyes könyvek leírják, hogy a légszűrőt időközönként fújjuk ki kompresszorral, mert az majd milyen jót tesz neki. Hát ekkora [email protected]#ßđ@%-szságot még nem hallottam! Legyen adott a légszűrőn egy x átmérőjű lyuk, amibe jó nagy sebességgel becsapódik egy x-nél nagyobb méretű porszem, amit a légszűrő “megfog” (teszi a dolgát).

A becsapódás pillanatában, az x átmérőjű lyuk x+y méretű lett, a szemcse mérete és a sebesség függvényében. Ha ezt a porszemet onnan eltávolítjuk (a légszűrő hátoldaláról megfújjuk kompresszorral), akkor már nem x-nél nagyobb átmérőjű porszemeket lesz képes megfogni a szűrő, hanem csak az x+y-nál nagyobbakat. Mindezt miért? Hogy spóroljunk cca. 1.000 forintot. Bravó!

Most, hogy közepesen képzett motorolaj-szakértőkké váltunk (hihi), felmerülhet bennünk a kérdés, hogy a kötelező szervizek, amit a márkaképviseletek előírnak, vajon megfelelő időben történnek-e. Az alábbi néhány példa a könyvekből lett beszkennelve (több-kevesebb sikerrel) és arra próbálok rávilágítani, hogy a könyvek általában kitérnek a fokozott igénybevételre és ennek megfelelően lerövidítik a szervizciklust, csak épp autó eladáskor erre nem hívják fel a basic user figyelmét.

A fokozott igénybevételt fentebb kedvencünkön, a basic useren keresztül már bemutattam (városi rövid utak, sok hidegindítással, dugózással, majd hétvégi autópályán meghajtással, továbbá a chiptuningolt autók esete, stb.). Ha ezek után magunkat is ebbe a csoportba soroljuk, akkor nem árt szem előtt tartani a rövidített intervallumokat. Ha van olyan könyved, ami itt nem szerepel (egyelőre eléggé szűkös a lista), akkor örömmel venném, ha megosztanád velem! [:)]

Forrás: http://www.annazsofi.hu/olajlevalaszto/

Szólj hozzá!